A Benta-patak
Néha csupán szolid patakocska, néha viszont sodró gyors folyam, a Pecatót kettészelő Benta-patak a környék legjelentősebb folyóvize. Tinnye határában 230 m tengerszint feletti magasságban ered, felső folyását Békás-pataknak nevezik, mely a Biai-tóba ömlik. A tó után már Benta-patakként emlegetik. Persze a névadás nem ilyen egyértelmű, attól függően, hogy milyen településen folyik, illetik Töki-, Zsámbéki-, Sóskúton és Tárnokon pedig Bara-patak néven is.
A Benta számunkra nem csupán egy átfolyó patak, sok esetben a Peca-tó vízellátását pótolják belőle nagy teljesítményű centrifugálszivattyúval. Néha láthatjuk, hogy a tó északkeleti végén egy csőből folyik a víz, ilyenkor a patak táplálja a tavat. A patakparton, a híd melletti padokon gyakran pihennek túrázók, sőt sokan járnak horgászni is a patakpartra. A tó északi sarka előtt szinte pontosan két kilométerre folyik be a Bentába a Biatorbágyi szennyvíztisztítóból a tisztított víz.
A Pecatónál a patak felett jelenleg egyetlen híd vezet át, melyen egy sávban autóközlekedés is folyik. Régebben a település északi végénél 2009-ig egy gyalogoshíd is állt, melyet biztonsági okokból elbontottak. Az új gyalogoshíd előkészítése már elkezdődött (lásd: Gyalogoshíd-tervek a Pecatónál). A patakon másutt a meredek rézsű miatt nem lehet átkelni. Az egyik ingatlannál pár éve épült egy kis úszóhíd, melyet az áradás sajnos elsodort. A patak csapadékos időben nagy vízhozamú, nem véletlenül működött itt két vízimalom is az 1700-as években (lásd: Biai vízimalmok a Bentán).
A Benta-patak hossza a biai halastavaktól a dunai torkolatig 20,2 km. Vízgyűjtőjének területe 410 km2, melynek nagy része Pest megyében, kisebb része pedig Fejér megyében terül el. Kizárólagos állami tulajdonban van, üzemeltetője a KDV-KÖZIVIG (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 1088 Budapest, Rákóczi út 41.) A vízszint változását a Tárnoknál elhelyezett távjelző szintmérővel folyamatosan mérik.
A patak Százhalombattánál – egy gáton keresztül – ömlik a Dunába. Az utolsó, közel 2 km-es torkolati szakasz a Dunamenti Hőerőmű melegvíz-csatornájával közös.
2009-ben kezdődött a Benta mederrehabilitációja, amire azért volt szükség, mert 1996 óta több jelentős vízkár érte Érd, Tárnok és Sóskút településeket. A meder vízszállító képessége sok szakaszon csak a fele volt a kívántnak, a Benta-patak medre nem felelt meg sem a jogszabályi előírásoknak, sem a környezeti elvárásoknak. Összesen 38 600 köbméter iszaptól és földtől tisztították meg a Benta- patak medrét, a területrendezés majdnem 50 ezer négyzetméteren zajlott, de ennél jóval nagyobb területen füvesítettek és rézsűket építettek. A munkálatok 22 hónap után 2011. április közepén befejeződtek. A mederrehabilitáció összesen 739 millió forintba került, ennek 85%-át az Európai Unió finanszírozta.
A Benta-patakról részletes kutatást végzett Zalavári Sándor „A romantikus Bara” címmel, amihez nem tudnék én sem mit
hozzáfűzni, ezért jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek, hogy olvassa
el ezt az érdekes írást a http://helyekestortenetek.blogspot.hu oldalon.
A romantikus Bara
A Benta-patak a környék sokszínű, legtöbb néven nevezett vízfolyása. Sok változatot olvashatunk, hallhatunk múltjáról, történelméről. Találkozhatunk túlzásokkal, ám leegyszerűsítésekkel is. Például még autentikusnak látszó forrástól is hallhattunk, olvashattunk olyan, mosolyogásra késztető tájékoztatást, hogy a Benta-patak a Biai-tóból ered.
Nos tehát, ismerkedjünk meg kissé bővebben a mi, olykor szeszélyes, ugyanakkor romantikus, jobb sorsra érdemes patakunkkal. »folytatás
