A Bolha-hegyi hasadékbarlang feltárása

A Pecató melletti Bolha-hegyen nyíló különleges hasadékbarlangról már volt szó. Nemcsak elolvasni érdemes, hanem elsétálni arra, és kívülről (!) megnézni.
Sajnos kevés információt találtam a barlangról, de nem hagyott nyugodni a dolog. Tovább kutattam, míg rá nem találtam az ACHERON Barlangkutató Szakosztály 1990. évi kutatási jelentésére, melyben részletesen beszámoltak a barlang feltárásról. A munkát Szabó Zoltánt és Visnyei Zsolt barlangkutató végezte a nyolcvanas évek végén. A szerző, Szabó Zoltán engedélyezte a teljes anyag közlését a pecato.hu oldalon, sőt mi több, csodálatos eredeti képanyagot is küldött a munkálatokról.

1988. balra Visnyei Zsolt jobbra Szabó Zoltán

„A Bolha-hegyi hasadékbarlangban végzett munkák. 

Kutatásainkat idén is folytattuk a biatorbágyi szarmata mészkőkarszton. Terepbejárásainkat júniusban kezdtük meg. Mivel időnket nagyrészt a Bolha-hegyi barlang továbbkutatására fordítottuk, csak kisebb területeket jártunk be, amelyeket a 10000-es topográfiai térkép alapján választottunk ki.

Mivel említésre méltó karszt-objektumot nem találtunk, kutatásainkat ezért a Bolha-hegyen és környékén folytattuk. Ezt az is indokolta, hogy a hegyen 1989-ben találtunk egy kis hasadékbarlangot, amely valószínűleg felszakadással nyílt meg. A Bolha-hegy 182 méterre emelkedik ki a tengerszinttől. É-D-i kiterjedése kb. 3 km, K-Ny-i kb. 1,5 km. Főtömegét Miocén kori szarmata mészkő alkotja. A hegy D-i oldalán egy nagy vetődés 40 m mélységből felszínre emelte a Lajta-mészkövet is, amely egy kőfejtőben tanulmányozható volt, de a bányarekultiváció következtében ezt ma már nem lehet látni. A bányától északabbra egy terepbejárás során sárga eocéngyanús kőtörmeléket találtunk. A mintákat az ELTE Földtani Tanszékén vizsgáltattuk meg, de a korát nem tudták megmondani. A hegyet alkotó rétegek vastagpadosak, csak helyenként, foltokban találunk 0,5-1 m vastag vékony-pados, szinte leveles szerkezetű rétegeket. A rétegek D-i irányban 17-18 fokos szögben dőlnek.

1988 decemberi bontás

A barlang, a hegy keleti oldalán nyílik. Tölcsérszerű bejárata egy hasadékba csatlakozik, amely a barlang megtalálásakor csupán 2 méter mély volt. A kis hasadékban eleinte még mozogni is alig lehetett, mivel az egyik irányban kitöltés volt a fal, a másik irányban pedig elszűkült a hasadék. A talpszintet kb. 2 m-rel süllyesztettük, a hasadék így 4 méter mély lett és falai 1 méterre távolodtak el egymástól. Ezt a részt Szerencse aknának neveztük el. Az akna egyik felében egy kis lyukat találtunk a másik irányban a hasadék 1 méterig kb. 15 cm szélességet tartott, majd hirtelen kitágult.

Megpróbáltuk átvésni, de a hely szűknek bizonyult. A véséssel nem sokat haladtunk előre, de észrevettük, hogy a hasadék lefelé tágul, ezért tovább mélyítettük a talpszintet. A szűkületen átkúsztuk, és itt találtunk egy kis termecskét, amit Titok-teremnek neveztük el. A terem fölfelé szűkül, és a felszínt erősen megközelíti. Lefelé egy aknában végződik, amely 1 m mély. Alját kőtömbök és morzsalék tölti ki. Egy pici lukon követ bedobva azonban nagy mélységet sejtettünk meg, ezért a munkát itt folytattuk, de a szűkület miatt a depózás lassúnak bizonyult.
A termet jobban átvizsgálva az omladék között egy sötét nyílás körvonala rajzolódott ki. Megdöbbenve tapasztaltuk, hiszen ez volt az első járat amely merőleges volt az eddig ismert szakaszra. Június másodikán rövid bontás után bejutottunk egy 4 méter hosszú járatba. Az öröm dupla volt, ugyanis a falak itt mindenütt sárgák, simák és oldottak voltak, a főte (szerk.: Bányajárat mennyezete, a bánya föld alatti térségeit felül határoló felület, kőzet.) pedig szálkőben zárult, amit eddig a barlang többi pontján nem tapasztaltunk. A barlangnak ezt a részét Oldott-ágnak neveztük el. Tekintettel arra, hogy itt hasonló jellegű járatokra bukkantunk, a munkát ezen a helyen folytattuk.

Június 15-én fél méterrel süllyesztettük a talpszintet. A járat végpontja erősen összeszűkül és egy szálkőnek bizonyuló fal zárja le. Jobbra indul egy szűk hasadék, amelyben hosszan gurul a kő, de vésése lehetetlennek bizonyult. Felmértük a barlang munkahelyeit és megállapítottuk, hogy a Szerencse-akna intenzív tágulása és a depózás lehetőségei miatt itt folytatjuk a munkát.

1990 a Bolha-hegyi barlang bejáratának tágabb környezete

Július 29-31-ig tábort vertünk a Bolha-hegyen és süllyeszteni kezdtük a talpszintet, azonban hamarosan hatalmas kőtömbök bontakoztak ki. Megfelelő szerszámok hiányában a nap hátralevő részét a barlangban „hűsöléssel” töltöttük, mivel kint a kopár hegyoldalban nemegyszer 40 fokig is felszaladt a hőmérő. Vizsgálódás közben jutott eszünkbe az, hogy a végponti hasadék leküzdhetővé válik hogyha a hasadék ugyanúgy tágul mint ahogy azt a Szerencse-aknában tapasztaltuk. Az egyemberes munkahelyen lázasan folyt a munka, a hasadék pedig tágult. Hamarosan féloldalt fekve, de be lehetett férni, és süllyeszteni a végponti talpszintet, egyszerre csak egy marék föld kidobásával. Egy óra múlva morajlást lehetett hallani, majd a végpontot lezáró fal alatt ökölnyi lyuk támadt. A lyukat fél méteresre le lehetett süllyeszteni, de a szélessége továbbra is csak 10 cm maradt. Kis vésővel és kalapáccsal, ha babszemnyi darabokat is de lehetett vésni. A munkát végző testhelyzetről azonban jobb nem beszélni. Egy óra múlva kitágult a hasadék, és be lehetett kúszni egy termecskébe. A terem 2 szintből áll. A fölsőt egy omladékhíd választja el az alsótól, ami csak kúszva járható. Balra lefelé egy járat indul, ahonnan erős huzat érezhető. Legközelebbi kiszállásunkon megpróbáltuk kibontani a huzatos mellékágat, de depózási nehézségek és az omladék miatt a munkát itt is abba kellett hagynunk. Visszatértünk a Szerencse-aknába, ahonnan jó szerszámokkal fél köbméter követ termeltük ki. Az akna itt tovább tágul.

1990. Klímaméréshez készülünk

Ebben az állapotban hagytunk fel a munkával. A Kaotikus-omladék termében veszélyes még az ott-tartózkodás is. A Titok-teremből lefelé depózási nehézségek miatt nem lehet továbbjutni. A Szerencse-akna talpszelvénye tágul. A kőtömbök közötti üregben hosszan esnek a bedobott kövek (és olykor a vésők is). A Titok-terem felé vezető szűkület is tágul, és a talpszinten kibontakozott omladék között is el-el tűnik néha valami. Lehetségesnek tarjuk, hogy a Szerencse-akna talpszint süllyesztésével a szűkületet is átbontva elérjük a Titok-terem aknáját, ahol újabb feltárások várhatók.  (Szabó Zoltán – 1990)„

1990. Szabó Zoltán íróasztala a barlang leletanyagának feldolgozásakor

A leírásból láthatjuk, hogy a barlang még rengeteg meglepetést tartogathat. Talán egyszer majd valaki folytatja a felmérést, de ha nem, az sem nagy baj. Annyit viszont most is megérdemelne, hogy kicsit biztonságosabbá tegyük a bejáratát és egy tájékoztató táblát is kirakjunk.

Köszönet Szabó Zoltánnak a dokumentumokért.