A komposztálás

A kerti hulladékok égetésével kapcsolatban említettük, hogy az égetésnél sok esetben optimálisabb megoldást jelent a komposztálás. Bár ősrégi eljárás mégis sok tévhit kering a komposztálással kapcsolatban. A Pecatónál adottak a körülmények a környezetbarát zöldhulladék megsemmisítésére, így Vigh Attila összegyűjtötte a komposztálás alapfogalmait, és néhány gyakorlati tanácsot.

Mi a komposzt?
A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.

Miért jó a talajnak a komposzt?

• A komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni.
• Javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését.
• Javul a talaj vízháztartása.
• Nő a talaj biológiai aktivitása.

Az avar fontos védelmi szerepet tölt be a természetben és kertünk természetes körforgásában. A lehullott levelekből összeálló takaróréteg nélkül a talaj szempontjából életfontosságú élőlények (rovarok, egysejtűek, gombák, stb.) nem tudják átvészelni a telet. A fentiek miatt javasoljuk, hogy ahol csak lehet, hagyjuk az avart a talajon. A lombtakaró búvóhelyet és meleget nyújt a talaj és a növények számára elengedhetetlenül fontos élőlényeknek (pl. sünik), de a madarak is gyakran keresgélnek táplálékot a földet borító avar közt. Ha mégis összegyűjtjük a lombot, érdemes külön keretben komposztálni. A folyamathoz több levegőre és több időre van szükség, mint vegyes zöld hulladék komposztálása esetén. A lombkomposztálás nagyon egyszerű, nem munkaigényes folyamat (az egyszer összehordott kupaccal már nem kell tovább foglalkozni).

Mit lehet komposztálni?

• A konyhából és a háztartásból: a zöldség- és gyümölcshulladékok, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt.
• Kis mennyiségben, jól feldarabolva: toll, szőr, papír (pl. selyempapír, újságpapír nem!), gyapjú, pamut és lenvászon.
• A kertből: levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt (nem beteg) növények, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor. A diófa levele is komposztálható.

Mit nem lehet komposztálni?

• Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék;
• szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek), ide tartoznak a lebomló felirattal rendelkező műanyagszatyrok, evőeszközök is;
• ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak – ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt
• fertőzött, beteg növények;
• húsevő állatok alól származó alom – szintén a fertőzés veszélye miatt;
• veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak környékéről származó fű és falevél, elemek, akkumulátorok stb.)

Hogyan kell komposztálni?

1. Aprítás: A gyors lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani.
2. A komposztáló feltöltése: A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van kész komposztunk, rakjunk egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat: zeolitok, riolittufa), melyek javítják a komposzt minőségét, továbbá megkötik a helytelen kezelés miatt esetlegesen keletkező kellemetlen szagú gázokat is.
3. Keverés: Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 3-4 havonta (vagy gyakrabban) ismételjük.

A komposzt felhasználása

A felhasználásnál fontos felismerni, hogy friss vagy érett komposzttal rendelkezünk. Általában 4-6 hónap alatt friss komposztot, 8-12 hónap elteltével érett komposztot kapunk. Az időt jelentősen befolyásolja a kiindulási anyagok összetétele, mérete, mennyisége, az átforgatások száma, melyik évszakban kezdtük a komposztálást, stb.
A friss, 4-6 hónapos komposzt nyers tápanyagtartalma még túl magas, ezért csak a talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverékek számára alkalmatlan.
Az érett 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének. Rostálás után valamennyi növénykultúra számára felhasználható.

Néhány földkeverék recept:


• Cserepes növények: 5liter érett komposzt + 2 liter kerti föld + 3 liter homok

• Balkonnövények: 5 liter érett komposzt + 4 liter kerti föld + 1 liter homok + kevés szaruliszt

• Veteményes kert: 3 liter érett komposzt + 4 liter kerti föld + 3 liter homok

Komposztálás évszakok szerint

Nyár 

Komposztálás szempontjából a nyár a legkedvezőbb, mert a melegben a komposztálási folyamatok felgyorsulnak.
Vigyázni kell, hogy ne száradjon ki a komposzthalom, ezért a nedvességtartalmat többször ellenőrizni kell. Ha száraz, akkor meglocsoljuk, vagy nedves hulladékot keverünk hozzá. Ebben az évszakban sok magas nitrogéntartalmú anyagunk van (zöldségfélék, gyümölcshulladék, fűnyesedék, stb.). Ezeket szerkezetstabil, száraz anyagokkal célszerű összekeverni. A fűnyesedéket bokrok, sövények tövébe vékony rétegben takaróanyagként is használhatjuk. Ezzel javítjuk a talaj vízháztartását és megakadályozzuk a gyomosodást. Nagy mennyiség esetén 1-2 napi szárítást javasolunk, ezután kis részletekben a komposztálóba lehet tenni. Ha faleveleket komposztálunk, akkor oda szárítás nélkül belekeverhetjük.



Ősz 

A falevelekkel kapcsolatos problémákat részletesen ismertetjük a lombok komposztálásánál. Ebben az évszakban a fák, bokrok metszésénél sok ág, gally összegyűlik. Ezeket célszerű felaprítani. Az aprítékot mulcsozásra közvetlenül felhasználhatjuk. A maradékot a komposztáló mellett tároljuk és a rétegezéshez folyamatosan felhasználjuk.
Az őszi esőzéseknél a túlzott átázástól (rothadás, értékes anyagok kimosódásának veszélye) takarással védeni kell a komposzthalmot.



Tél

A komposztálóban a folyamatok lelassulnak, néha teljesen leállnak. Itt is ajánlatos takarással védeni a komposzthalmot az esőtől és hótól.
Ebben az évszakban, ha sok citrusféle hulladéka kerül a komposztba célszerű mészkőporral beszórni, hogy a savas anyagokat semlegesítsük.
Karácsonyfák összeaprítva bekerülhetnek a komposztálóba, a tűlevelek lassan bomlanak, ezért hosszú ideig biztosítanak tápanyagot. A tűlevél talajtakaróként is kiváló.



Tavasz

A hőmérséklet emelkedésével újra beindulnak a komposztálási folyamatok.
Ebben az évszakban is nagyobb mennyiségű ág- és gallyhulladékra számíthatunk, melynek felhasználásáról az Ősz címszónál már írtunk.
Az érett komposztot legjobb tavasszal felhasználni.



Lombok komposztálása

Erre fontos kitérnünk, mert ősszel igen nagy gondot okoz a nagymennyiségű falevél. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy minden falevél komposztálható, még a diófalevél is. Csak a különböző falevelek lebomlásának sebessége más és más. 
Nehezen komposztálható lombok: dió, vadgesztenye, platán, tölgy, bükk és nyárfa. Különösen lassan bomlanak a tűlevelek.
Könnyen komposztálható lombok: éger, juhar, kőris, mogyoró, fűzfa, gyümölcsfák, hársfa és nyírfa.



A komposztálásnál problémát jelent a falevelek nagy mennyisége. Mit csináljunk vele? 

A komposztálóba nem tehetjük, mivel mindjárt megtelne. Ha sok falevelünk van, akkor a komposztáló közelében saját készítésű dróthálóval elkerített helyen tároljuk. A gyűjtő méretét a falevelek mennyisége határozza meg. Előtte ajánlatos aprítani (pl. fűnyíró is alkalmas erre), így kevesebb helyet foglal, és gyorsabban bomlik le.
Tavasszal apránként a komposztálóba tehetjük, de külön is komposztálhatjuk. Lehetőleg különböző fák leveleit keverjük össze! Mivel a falevelek széntartalma magas, ezért ajánlatos nitrogéntartalmú anyagok (pl. fűnyesedék, szaruőrlemény, vérliszt) hozzáadása, amivel gyorsíthatjuk a komposztálást.
A tölgy, a kőris, a nyárfa, a dió és a vadgesztenye sok csersavat tartalmaz. Mész hozzáadásával csökkenthetjük a savasságot, ami a komposztálás sebességére is kedvezően hat.


Megfigyelés, hibák kijavítása

Az összekeverés (átrakás) után már csak a komposzthalmot kell figyelnünk és az esetleges hibákat kijavítani. Táblázatba foglaltuk össze a leggyakrabban megfigyelhető rendellenességeket, azok okait illetve hogyan javíthatjuk ki azokat.

Különböző komposztálók 


Műanyag gyűjtő:

Igen egyszerűen összerakható. A tető védi az esőtől, illetve a kiszáradástól. A lebontásnál keletkező hőt is jól visszatartja. Felfelé elkeskenyedő formája biztosítja, hogy könnyen leemelhető a gyűjtő és a komposzttal kapcsolatos munka egyszerűen elvégezhető.



Komposztáló fából (műanyagból):

A komposzttároló 12 cm széles, 2 cm vastag, 100cm hosszúságú impregnált faelemekből áll, melyek a végeken fogazattal kapcsolhatók össze. A lezárást két félszélességű faelem adja. Az elemek között 6-7 cm hézag van. Ez biztosítja a jó levegőzést, de hátránya, hogy gyorsabban kiszárad, továbbá az apró részecskék kieshetnek, ezért ajánlott belülről kibélelni (pl. lyukasztott műanyag zsákkal, vagy jutazsákkal). Célszerű a tárolót lefedni, hogy eső esetén az anyag kimosását megakadályozzuk. A komposztkeret mérete: 100x100x80 cm (készül még 80x80x80 cm és 120x120x80 cm méretben is).
A komposzt átkeverése, ürítése igen nehézkes, mert a keretet teljesen szét kell szedni és átrakás után újra felépíteni.
Ugyanezzel a megoldással újrahasznosított műanyagból is készítenek tárolót 80x80x80 cm méretben. Az elemek magassága 12 cm és közöttük a távolság 6-7 cm.

Komposztkeret fából fa vagy alumínium kerettel:

A profilelemek az impregnált falécek ferdén illeszkednek be (van olyan variáció, ahol csak elől, a többi rögzítve van). A falécek így könnyen kiemelhetők. Ez megkönnyíti a komposztálóban lévő anyag átrakását, illetve ürítését.

Komposztláda acél drótfonatból:

Hengerformájú siló cinkbevonatú, erős acéldrótfonatból. A tárolóedény zárását és felnyitását a hurkon átvezetett acélrúd biztosítja. A komposzt mozgatása igen egyszerű: az acélrúd kihúzásával a komposztáló kinyitható és eltávolítható. Tetővel és burkolással (pl. belül lyukasztott műanyag, jutazsák vagy kívül gyékény) kell ellátni.


Források:


• Ökofórum Alapítvány – Mindennapi komposztálás 
• Humusz Szövetség