A veszélyes zöldhulladék

Furcsán hangzik, mert természetesen a szó szoros értelmében nem veszélyes hulladék a zöld, de ha helytelenül kezeljük, akkor sajnos nagyon is az lehet. Keveset beszélünk erről, pedig fontos lenne.

„Évek óta ide hozzuk, hiszen ez csak zöld. Elbomlik!” – szól az érv, amikor valakit azon kapnak, hogy a környezetében lévő erdőbe, erdősávba hordja a zöldhulladékot. Sajnos, országszerte gyakorlat, hogy sokan a legegyszerűbb megoldást választva szabadulnak meg a kerti hulladéktól, levágott gallyaktól, falevelektől. Pecató területén is tapasztaljuk, hogy van, aki nem is viszi messzire, egyszerűen az utca túloldalára dobálja. Például a Benta-patak mellett, a Horhos utca és a Tó sétány nyomvonalában mindenhol, de a legdurvább talán a Tiszavirág utca mellett a helyzet. Az erdőben – mely a Pilisi Parkerdőhöz tartozik – több gigantikus lerakót alakítottak ki a környékbeliek, van, aki utánfutóval hozza ide a szemetet. Ösvények vezetnek a fák közé, ahol évek óta halmozódik a veszélyes zöldhulladék. Amikor már nem fér, kezdenek egy másik lerakót. Sok-sok éves kazlak jelzik, hogy olyan gyorsan azért mégsem bomlik le.

Miért veszélyes a zöldhulladék illegális lerakása?

• A zöld egy része idővel kiszárad, az ágak nem bomlanak el olyan gyorsan, mint gondolnánk, ami akár erdőtűz kialakulásához is vezethet. A száraz, laza ágakat átjáró levegő ugyanis tökéletes katalizátora a tűznek. Tényleg elég egy szikra, és máglyaként égve átterjedhet az egész erdőre. Sőt, bizonyos zöldhulladékok bomlásával akár öngyulladás is kialakulhat. Bele sem érdemes gondolni, mi történne, ha a biai külterületi erdők lángra kapnának. Ez nem játék, igazán komoly veszélyt jelent.
  
• A frissen levágott fű, a lehullott rothadó gyümölcs, valamint a növények bomlásakor megjelenő rovarok, csigák könnyen megszerezhető, finomabbnál finomabb falatot jelentenek a vaddisznók számára. Aztán, ha már a közelünkbe szoktak, akkor a kertünkbe is bekukkantanak, a szemetünket is átkutatják. Nem kell messzire menni, hogy ilyesmivel találkozzunk, az Ürgehegy bizonyos részein már napi látogatók a vaddisznók. A Repkény utcán sétáló malacok is pánikot keltenek, mi lenne, ha állandó vendégként kellene számon tartani a vadakat a pecatavi utcákon?
  
• Az illegális lerakókba sokszor kerül a kertből olyan növény is, amely nem őshonos, így természetvédelmi kockázatot jelent. Míg szabályozott környezetben kertünk díszei, addig kikerülve az agresszív idegenhonos fajok a még meglévő, őshonos védett erdőinket veszélyeztetik, visszaszorításuk gyakorlatilag lehetetlenné válik. Az illegális lerakás segíti az invazív fajok, mint például a bálványfa, a parlagfű és a japán keserűfű terjedését is. Pecató körül természetvédelmi és Natura 2000 területek vannak, melyek veszélybe kerülhetnek. Sokan a gyönyörű környezet miatt szeretünk itt élni, miért tennénk tönkre?

Szankciók

A fenti tények egy józanul gondolkodó ember számára elég indok ahhoz, hogy belássa, milyen veszélyt okozhat az illegális zöldhulladék lerakásával. Ha mégsem, akkor érdemes pár szót szólni a törvényi szabályozásról. Talán kevesen tudják, hogy a zöldhulladék ugyanolyan hulladéknak minősül, mint a háztartási szemét. Vagyis a lerakását pontosan ugyanúgy szankcionálják, mintha vegyes kommunális hulladékot hordanánk az erdőbe. Nyilván a környezeti károk nem egyformák, mégis jó tudni, hogy a zöld lerakása is szemetelés.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja szerint természeti területen – beleértve a védett természeti és Natura 2000 területet is – aki a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, természetvédelmi szabálysértést követ el. A Szabstv. 196. § (2) bekezdése értelmében, aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, köztisztasági szabálysértést követ el. A szabálysértési bírság akár 150 000 Ft is lehet.
Sőt, a büntető törvénykönyv 248. § alapján a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ez az utóbbi „az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas tevékenységre” utal. Én kétlem, hogy a zöldhulladék lerakása kimerítené a bűncselekmény kategóriáját, de szerintem nem érdemes kísérletezni, hogy precedenst teremtsünk.

Megoldás

Egy kis figyelemmel, előrelátással megvan az ingyenes megoldás, nem kell szemetelni. A zöldhulladéknak az a nagyszerű előnye, hogy szabályozott körülmények között komposztálva kiváló táptalajjá alakul. Szerintem felesleges szót ejtenünk a komposztálás jelentőségéről, beszéltünk már róla, mindenki ismeri. Csak előnyei vannak, nem kerül semmibe, a komposztáló hulladékból elkészíthető. Biatorbágy város az elmúlt években ingyenes komposztálókat is biztosított a lakosoknak. Reméljük, ez a jó szokás folytatódik.

Tilos az égetés!

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján 2021. január 1-jétől a zöldhulladék égetése országosan tilos. Azonban a veszélyhelyzet alatt az önkormányzatoknak nem kellett bevezetni ezt a törvényt (549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet). Ez a veszélyhelyzet viszont június 1-jén megszűnik.
Ez a tiltás a levegő védelme szempontjából üdvözlendő, viszont az illegális zöldhulladék szemetelés egyik újabb oka lehet. Megszűnt/megszűnik az egyik legkézenfekvőbb zöldhulladék megsemmisítési lehetőség, ezért keresnek másikat.

A kisebb nyesedékek, fű, avar mehet a komposztba, a problémát inkább a vastagabb ágak jelenthetik. Ezeknek feldolgozása idő- és pénzigényes lehet, de erre is van ingyenes megoldás.

A Hulladéktörvény meghatározza, hogy amennyiben az ingatlantulajdonos nem maga végzi el a zöldhulladék kezelését, és arra a közszolgáltató megoldást nyújt, köteles azt használnia. Ez azt jelenti, hogy esetünkben a DEPÓNIA Nonprofit Kft., mint Biatorbágy hulladékgazdálkodási közszolgáltatója, meghatározott napokon begyűjti a zöldhulladékot. Aki nem akar komposztálni vagy nincs rá lehetősége, évente 4 alkalommal ingyenesen elszállíttathatja. Két-két alkalommal tavasszal és ősszel. Ezenkívül évi 13 napon végeznek gyűjtést Pecató területén is. A kihelyezés szabályai szerint áttetsző, maximum 120 literes zsákokban, vagy 50 x 70 cm-es kötegekben kell kihelyezni a zöldet, amit a szerződött előfizetőknek, ügyfeleknek kiküldött, az adott évre érvényes zöldhulladék matricákkal kell jelölni. Ha kevés lenne a matrica, akkor 390 Ft-ért lehet további matricákat vásárolni. Tehát ha tervezetten gyűjtjük a zöldhulladékot, akkor a Depóniával akár ingyen is elszállíthatjuk, de ha fizetnünk kell érte, az sem őrület. Nem éri meg jobban?

ZSÁK- ÉS MATRICAÁRAK:
-Települési vegyes hulladék zsák (120 l): 420 Ft
-Zöldhulladék matrica: 390 Ft
Zsák- és matricaértékesítési hely: Fair Play Bt. – Biatorbágy, Nagy u. 67.

Az általános szemetelés tekintetében szerintem bizakodóak lehetünk, a hulladéklerakók felszámolásában is jelentőset léptünk előre. Pecatón is rendszeresen gyűjtjük a szemetet, és megpróbáljuk megszabadítani a környezetünkben lévő erdőket is a kommunális hulladéktól. Nagyon jó lenne, ha hasonló előrelépés történne a zöldhulladék feldolgozása tekintetében is. Mivel mi vagyunk a probléma okozói, így meg kell értenünk, hogy környezetünk megóvása érdekében változtatni kell a rossz gyakorlaton, sőt, ha lehetőségünk lesz rá, fel kell számolnunk az illegális zöldhulladék lerakókat is.

Köszönet Czentár Ottónak (Depónia Nonprofit Kft. Üzemeltetési osztályvezető) és Mészáros Péternek (Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivő) a cikk megírásához nyújtott segítségükért.

Kapcsolódó felhívás: