Amikor ordít a rádió vagy felsír a flex

Nyár van, jön a hétvége, benépesülnek az évközben ritkábban látogatott nyaralók. Sokan a városból kiszakadva kikapcsolódásra vágynak a jó levegőn, a csendben. A Pecató sajátosságától fogva a kép igen vegyes, van, aki passzív és van, aki aktív pihenésre vágyik. Van, aki csak napozni szeretne és egy jó könyvet olvasna a nyugágyban, de van, akit a kerti munka nyugtat meg, esetleg meghegesztené a kaput. Van, aki csak ritkán jár a telekre és hétvégén tudja elvégezni annak karbantartását, zúg a fűnyíró, sikít a fűrész. Van, aki kisebb társasággal érkezik és hajnalig, esetleg napokig megy a buli. Nyár van, többet és többen élünk ilyenkor a tó körül. Nincs is ezzel semmi baj, ha tudjuk, vagy tudnánk kulturáltan kezelni.

Zajvédelem jogilag
A zajvédelmi probléma nem helyi sajátosság, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet foglalkozik a kérdéssel. Biatorbágy Város Képviselő-testülete 2011 évben a helyi zajvédelmi szabályozás kidolgozását is megkezdte, de végül a rendelet nem lett kész. 
A 2011. május 9-én benyújtott előterjesztésben szépen össze vannak gyűjtve a vonatkozó általános szabályozások, illetve hogy a településen milyen egyéb, helyi rendelkezésre lenne szükség.
2011. november 9-ére elkészült a harmadik olvasat, de végül rendelet nem lett belőle.

Felvetődhet a kérdés, minek a helyi intézkedés, amikor Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet meghatározza a csendháborítás fogalmát:

“6. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett területen az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki.”

Ahogy arra a régi biatorbágyi tervezet is kitért, ez a törvény ebben a formában hiányos. Nincs definiálva a zavarkeltő hangerő és a zavarkeltés időszaka sem. Nem is lehet, ugyanis mindenkinek mást jelent a csendháborítás. Ha valaki csendesen szunyókálna a teraszon, akkor a szomszéd metszőolló csattogása is idegesítően hangos, vagy ha alszik a gyerek, az alkalmanként felsikító flex is őrületbe kergetheti az anyát.

A Pecatót érintő zajvédelemmel kapcsolatban megemlíthetjük a Polgári Törvénykönyv  5:23. § -át  A dolog használatának általános magánjogi korlátjairól.  (dolog = vagyontárgy. a szerk.)

“A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

valamint az 5:5. §-t A birtokost megillető birtokvédelemről:
“(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).“

A fenti jogszabály – konkrét meghatározások hiányában – szintén sem segít sokat, nyilván hosszadalmas perekkel, szakértői vizsgálatokkal tisztázni lehet a részleteket, de ez nem életszerű megoldás. A helyi jogszabály valamikori megalkotása segíthet valamit, de én mégis úgy gondolom, ez sem jó.

Mi a megoldás?
Nagyon egyszerű megoldás létezik az ilyen jellegű problémákra: nem az önkormányzat, és nem is a rendőrség, hanem az egymás közötti kommunikáció. Ennek minden szabad és kulturált (!) formája kiváló megoldáshoz vezethet.
Ha valakit zavar, hogy a szomszéd a Kistehén tánczenekar „Szájber gyerek” című számát a délelőtt során már tizedszer hallgatja teljes hangerőn a nem teljesen tökéletes hangminőségű hangkeltő eszközön, vagy a szembe szomszédnak Kadlott Karcsitól csupán a „Falusi lagzi 2” kazetta van meg, akkor javaslom, hogy szóljon neki bátran. Ne fortyogjunk magunkban elmondva a szomszédunkat mindennek, hanem erőt véve magunkon, normális keretek között maradva jelezzük, mert úgy az eredmény sokkal hatékonyabb. Ez szinte minden konfliktusra igaz.
Én még olyanra is láttam példát, hogy ha valaki bulira készült, értesítette szomszédjait, így azok nem akkor tudatosultak az eseménnyel, amikor nem tudtak beállni a saját udvarukra a ház előtt parkoló autóktól.

Ne feledjük, mi is zavarhatjuk a szomszédjainkat, talán olyasmivel, amire nem is gondolunk, ezért fogadjuk el, ha szól valaki, és mi is szóljuk, ha valami nem tetszik. Ez az egymás mellett élés alapvető szabálya. Kicsi ez a közösség, nem lehet tudni, hogy ki mikor segíthet valamiben, ostobaságok miatt nem érdemes összekapni.

Én ebben jobban bízom, mint a jogalkotásban.