Felső-malom a Pecatónál

A Pecató Bentán túli, keleti területén körülbelül 100 ingatlan van. Kedves, rendezett utcák, kicsi házak. Ha egy napsütéses napon valaki arra jár, mintha a Balaton parti nyaralók között sétálna. A területet annak idején először munkásőröknek és színészeknek parcellázták fel. Itt volt nyaralója Avar Istvánnak, Szokolay Ottónak, Versényi Lászlónak is.
A terület más szempontból is igen érdekes, ugyanis a mostani Keszeg és Pecató utca kereszteződésében volt az 1800-as évek végéig működő biai Felső-malom. Innen a patak vonalát követve körülbelül 1,2 kilométerrel dél felé pedig egy másik, a biai Alsó-malom állt. Az Alsó-malommal már egy írásban foglalkoztam, sajnos még a pontos helyét is nehéz meghatározni, a régi patakmedreken és néhány kövön kívül nem maradt nyoma az erdősávban. A Felső-malommal is hasonló a helyzet, az elmúlt több mint 120 év gyakorlatilag teljesen eltüntette a nyomait. Pontosabban nem minden nyomot.

A  XIX. századi Kataszteri térkép és a jelen kori egymás mellett. A jobb oldalira rárajzoltam a régi patakmedreket. Meglepő az egyezés

A kutatásban ismét a kiváló és nagyon pontos XIX. századi Kataszteri térkép(1) segített a legtöbbet. Amikor összenéztem a jelenlegi és az 1865-1880 között készült térképet, meglepődve láttam, milyen pontosan követi a régi térképen a Benta a jelenlegi patakmeder vonalát. De ennél sokkal érdekesebb volt, hogy a jelenlegi Pecató utca tulajdonképpen a malom patakmedre volt. Akkoriban ugyanis a Benta mellett párhuzamosan futott egy másik patakmeder, aminek vizét hasznosították malmok. Ezen csatornák vízhozama valószínűleg szabályzott volt. Erre utal az is, hogy a malomágat és a Bentát további csatornák kötötték össze. A később kiszáradt második ág természetes elválasztóként szerepelt az ingatlanok parcellázásakor. Sőt, ahol  az utcák véget érnek, ez a meder máig is látható, lekövethető dél felé egészen az Alsó-malomig.

A használaton kívüli patakmedreket nem nehéz megtalálni

Amikor pár évvel ezelőtt kerestem a nyomokat, és megtaláltam észak felé a Pecató és a Keszeg utca meghosszabbított vonalában a használaton kívüli patakmedreket, biztos voltam, hogy ezen a tájékon volt a malom. A száraz malomárkokat már benőtte a növényzet, és sajnos a helyiek előszeretettel használják szemét vagy zöld hulladék lerakónak, de egy kis elszántsággal most is végigjárható. A medrek vonala csodálatosan egyezik a XIX. századi térképen feltüntetettel.

A Felső-malom feltételezett helye. Sötétkékkel a bejárt patakmeder. Tökéletes egyezés

Kataszteri térkép nem csak a patakmedreket mutatja, hanem rendkívüli pontossággal jelöli ki a Felső-malom helyét is. Minden valószínűséggel a mai Pecató utca 2. (hrsz.: 5602) és a Keszeg utca 2-4. (hrsz 5601/2-1) számú ingatlanon állt. Ezt alátámassza a jelenleg üresen álló 5602 hrsz-ú ingatlan keleti végén álló régi pince, és egy gyönyörűen faragott kövekkel épített, mára már kiszáradt kút is, melyek vélhetően a malomhoz tartoztak. A jelenlegi három ingatlan alapterülete 2784 m2  ami megközelítőleg annyi, amit a régi térképen is mértem.

A Kataszteri térképen jól beazonosíthatóak és mérhetőek a malomhoz tartozó ingatlanok méretei. A kőből épült malomház óriási volt, 295 m2. Háromszor akkora, mint az Alsó-malom épülete. A jelmagyarázat szerint viszont ez az épület nemcsak gazdasági épületként, hanem lakóépületként is szolgált. A körülbelül 2700 m2-es udvar végében egy kisebb, 40 m2-es és egy nagyobb, 60 m2-es gazdasági kőépület állt. A nagyobbik területére esik a már említett pince. Egyébként a malomudvar telekhatára a műúttal egy vonalba esett, és a malom jól látható volt az útról. Ezt alátámassza Karikó János 1892-ben írt Biai háztulajdonosok című verse(2) (részlet):

 

Ezen forrás szerint tehát 1892-ben már nem üzemelt a malom. A sorsa hasonló lehetett, mint a másik biai patakmalomé, később az újkori nyaralóépítésekhez széthordták a köveit. Talán a régi malmok ma a pecatavi házakban élnek tovább.

Források:
(1) Mapire: Európa a XIX. században
(2) “Karikó János: Biai háztulajdonosok” Biatorbágyi Krónika 1992. VI.  valamint  Beszélő nevek. Biatorbágy közterületek és névadóik. Helytörténeti olvasókönyv II. 2006.

Alsó-malom a Pecatónál

Régi malmok a Pecató helyén