Több mint három évünk van a kutat bejelenteni

Még 2016-ban röppent fel a hír a kerti kutak regisztrációjával kapcsolatban. Az eredeti cél hazánk kúthálózatának feltérképezése, a vízbázisok védelme volt. A hatályos törvények értelmében Magyarországon a kút építőjének engedélyeztetni kell az újonnan létesített kutat, valamint az engedély nélkül épült kutakra is fennmaradási engedélyt kell kérni. A kérelem beadásának határidejét – már módosítva – 2020. december 31-ben határozták meg.

Mégsem kell decemberig regisztrálni az érintetteknek, ugyanis 2020. 05. 19-én az Országgyűlés elfogadta az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” határozatot, melynek 20. §-a kimondja, hogy a fúrt kutak ügyintézése kapcsán a moratóriumot 2023. december 31-ig meghosszabbítja.

20. §
A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi … törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

Tehát van még több mint 3 évünk, hogy megtegyük a megfelelő lépéseket.

Ha valaki szeretne belemélyedni a kutak engedélyeztetésével kapcsolatos határozatokba, ezzel a hárommal kezdje:

• A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet
• A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. Korm. Rendelet
• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény

De hogy pontosítsuk a tényeket: A kutakkal kapcsolatosan igazából nem regisztrációs kötelezettség áll fenn, hanem vízügyi engedélyeztetési eljárás lefolytatását kell kérni. Ez hasonló, mint az építéshatóságnál lefolytatott eljárás. Ott sem regisztrálják az ingatlanon lévő épületet, hanem egy eljárást folytatnak le.
A határidő nem az engedélyeztetési eljárásra vonatkozik, hanem arra, hogy az ügyfél vízgazdálkodási bírság mentességet kap, ha az engedélyét benyújtja 2023. dec. 31-ig.
Az engedélyeztetési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezés a jelenlegi jogszabály szerint fennáll, csak vízgazdálkodási bírságot nem kell fizetni.

Nekünk a kérelem beadásához a biatorbagy.hu oldalon megtalálható kérdőívet kell letölteni, majd kitöltve 3000 Ft illetékbélyeggel kell eljuttatni a hivatalba.
Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának ügyintézője elmondta: „A honlapunkon található bejelentő lap úgy lett kialakítva, hogy amennyiben a kérelmező minden adatot kitölt és a csatolandó dokumentumokat benyújtja, akkor vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyt kap a fúrt/ásott/vert kútra vonatkozóan.

Hogy minden adatot meg tudjunk adni, az már nem lesz könnyű feladat, ugyanis az adminisztratív kérdésekre adott válaszok mellett szükségünk lesz az adott kút műszaki és hidraulikai adataira is. Tulajdonos legyen a talpán, aki esküt mer tenni arra, hogy az ő kútjának vízbeáramlási helye nyitott kútalapról vagy nyitott falazatról történik. De még ha tudja is, az édes kevés, mert a dokumentumot alá kell írnia a jogosultsággal rendelkező kivitelezőnek. Rövid kutatásomból kiderült, hogy sajnos a „mezei” kútfúró nem írhatja alá, – hiába ismeri a környék kútjait – erre szakembert kell keresnünk. Egyelőre még azt sem tudni, ki fogja ezt megcsinálni, és mennyiért.

Van egy kis időnk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást.

Egy kis kiegészítés:
Alkalmanként kiköpi magából az internet a Tolna megyei hírportál 2018 augusztusi cikkét. A hangzatos – Nyolcvan méterig nem kell engedély a kúthoz – című írást mindenki boldogan osztja meg.

Szeretnénk, de sajnos ez már nem így van. Ezt a módosítást az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és hatályon kívül helyezte.
Bővebb infó: Az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozata
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról