Orosz-forrás

Pecató környékén több forrás is található. Legtöbben talán a ma is működő Békás-forrást ismerik, esetleg a bő vizű Bányajji-kút, a gémeskút lehet ismerős. A horgásztó alatti források nem láthatók, de elvileg három is táplálja a Peca-tót. A műút és a patak közötti erdősávban található kiszáradt Harmadik-forrást viszont már kevesebben ismerik, pedig nem is olyan régen onnan is csurdogált a víz. Először arra gondoltam, hogy a kis kőépítmény alól azért apadt ki a víz, mert pár méterre tőle új forrás alakult ki. De nem, tévedtem. Volt idő amikor mindkét erdei forrás működött.

Orosz Mihály volt erdész

Orosz Mihály erdész volt a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években a Pecató környékén. A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság alkalmazásában állt, és komoly erdőterület tartozott hozzá az érdi Parkvárostól egészen az 1-es útig. Jól ismerte a környéket, és feltűnt neki, hogy a Pecató melletti erdőben egy kis forrás csörgedezik. Akkoriban nagy gesztenyefák árnyékában, a műúttal párhuzamosan egy 15-20 méter széles parkoló húzódott három bejárattal. (A mostani lehajtanál volt az első, utána 70-80 méterre a középső, majd 80 méterre a harmadik behajtó.) Itt fordult vissza a busz is Bia felé. A parkoló mellett asztal, pad és tűzrakóhely is volt. A középső behajtóval szemben, az út szintjétől lejjebb, egy kis lejtőn kellett leereszkedni a forráshoz, ahová már akkor is jártak vízért a pecataviak, amikor még nem volt meg az autós híd, és a legtöbben fent parkoltak.

Orosz Mihály rendszerető ember volt, így elhatározta, hogy kicsit kulturáltabbá varázsolja a víznyerőhelyet, és szabadidejében munkához látott. Megpakolta az 1300-as Zsiguliját sóskúti kővel, cementtel, és csinos kis kőépítményt alakított ki a forrás köré. Vödörben hordta a murvát, hogy a körlet is szép legyen. Nagyobb méretű fatörzsből szeleteket vágott, és asztalt, padokat állított a forrás mellé. A levezető úthoz a földből kiásta a lépcsőfokokat, valamint hosszában kettévágott fatörzsekből lépcsőt alakított ki, hogy könnyebben lehessen megközelíteni. Amint volt egy kis ideje, szépítette a környéket. Örültek is neki a helyiek, évekig jártak a forráshoz vízért.

Ahogy egy rendes művészhez illik, aláírta a munkáját. A forrás egyik kövén a friss betonba belekarcolta: Orosz Mihály 1985. VII. 10. Ez a felirat segített megismerni 2020 januárjában a forrás történetét. Mert a kő építmény – ha nem is túl stabilan –, de 35 év után is áll. Sikerült beszélnem a jelenleg Sóskúton élő alkotóval, akitől számos további érdekességet is megtudtam. Például kiderült, hogy a Harmadik forrást is ő építette ki kővel. Akkoriban még volt nyoma az alsó malom alapjának, a köveket onnan kölcsönözte.

Nemrég még semmi nem látszott belőle

Nem tudni, mikor kezdett a forrás pusztulni, de az elmúlt évek alatt eltűnt a növényzet alatt. Szúrós vadrózsa nőtte be, mint Csipkerózsika várát a mesében. A lépcsőnek, asztalnak, padnak nyoma sem maradt, csupán néhány gerenda utalt arra, hogy itt valamikor ember alkotta dolog lehetett. A vízér valahol eldugulhatott. Már nem jut el a régi építményig, mellette tör a felszínre, ahol egy kis tavat alakított ki.

Télen jól látszik, hol jön fel a melegebb víz, mert ott soha nem fagy be a tavacska. Nagyon örülnek ennek a vaddisznók, boldogan járnak oda inni, dagonyázni. Disznó magasságban a környékbeli fák körben sarasak. Többször jártam ott, de évekig észre sem vetem, hogy a buja növényzet alatt valami lapul. Hogy, hogy nem, most valaki egy kicsit kiritkította a növényeket, és a régi kőépítmény láthatóvá vállt. A busz felé sétálva a Vadkan ösvényen, ha jobbra lefelé nézünk, a vízfelület csillogása segíthet a megtalálásában.

A tavacska egy része sosem fagy be

Nem tudok róla, hogy lett volna neve a forrásnak, de volt, aki sok év távlatából is emlékezett az Orosz feliratra. Úgy gondolom, nem túl nagy baj, ha a jövőben Orosz-forrásként említjük. Még ha nem is ott, és nem is pont úgy, ahogy régen, de a forrás ma is létezik a vadállatok nagy örömére. Ez most már az övék, de az emléke a miénk marad.

A tavacska és mellette a volt forrás

A cikk megírásában köszönet Holczer Magdolnának, Paulik Krisztinának, Godzsák Palinak, Jantos Attilának és mindenek előtt természetesen Orosz Mihálynak.

1 Response

  1. 2020. 02. 01.

    […] Orosz-forrás […]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.